Helytörténeti Gyűjtemény

„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek,
s ezáltal üresebb legyen a múlt, szerényebb a jelen s kétesebb a jövő.” (Ipolyi A.)

BORDA JÓZSEF HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
7065 MISZLA, FŐ U. (volt óvoda épülete)

LÁTOGATHATÓ: ELŐZETES EGYEZTETÉSSEL
TELEFON: BODOR ISTVÁNNÉ 06 30 632 1429

Részlet Boza Ferenc polgármester 2013. október 26-án elmondott megnyitó beszédéből:

“A mai napon méltó emléket állítunk Borda József iskolaigazgató-tanítónak is, aki 1976-ban Lebb Józseffel és a falu lakóival közösen példaértékű és a környéken egyedülálló helytörténeti gyűjteményt hozott létre. Fáradhatatlan munkával gyűjtötte össze azokat a tárgyakat, ami a paraszti életre emlékezteti majd az utókort. A gyűjtemény az évtizedek alatt hányattatott sorsú volt. Idén Nagy Istvánné és Németh Ferenc önként vállalták, hogy önerőből újra felépítik és megnyitják a miszlai régmúlt emlékeit őrző helytörténeti kiállítást. Az önkormányzat rendelkezésükre bocsátotta és e célra megfelelően előkészítette a volt óvoda épületét. Kitartó munkájuk nyomán a gyűjtemény már–már pusztuló tárgyai megmentésre kerültek, gyűjtőútjaik során jelentősen gyarapodtak. A mai napon, 37 év után ismét megnyílik a miszlai helytörténeti gyűjtemény Borda József nevét viselve.”

Így készült Miszla múzeuma I-II. :

A galagonya virágzásától… (videó)

A galagonya izzásáig… (videó)

(Indításhoz kattintson a hivatkozásra!)

A “LEVENDULÁS” TEREM

A teremben az egykori paraszti hajlékok néhány jellegzetes berendezési tárgya (tulipános láda, bölcsők, paraszt asztal) mellett használati tárgyak ( varrógép, parazsas vasalók) is helyet kaptak. Értékes darab a berendezési tárgynak is mutatós, talpakon álló, kapaszkodós csizmalehúzó, amelyet kizárólag az ünneplő csizma lehúzásához használtak. A vitrinbe az 1900-as évek elejéről származó miszlai pillék kerültek. A katolikusok jellegzetes fejdísze hímzett, kasmírral illetve selyemmel bevont, valamint flitteres (cintányéros) formájában látható. Az 1800-as évek végéről származik a két menyasszonyi mirtusz koszorú. A miszlai hétköznapi viselet darabjai, a vászon, a karton szoknya, a vászon ing és a kötény két babán kerül bemutatásra. Ugyanígy a katolikus és a református nők eltérő viselete. Előbbiek a réklit, a blúzt a szoknyán kívül hordták, utóbbiak a szoknyába betűrve. A katolikus menyecskék pillét tettek a fejükre, a reformátusok kasmír kendővel kötötték be, amit jellegzetesen, felcsavarva kötöttek meg.

Pillék

A barna brokátból varrt “bőszoknyát” és réklit viselő miszlai menyecske mellett fekete öltönykabátot, csizmanadrágot és bőrcsizmát viselő férfi áll. A szüreti felvonulások ünnepi viselete nőkön a nemzeti színű szalaggal díszített fehér színű szoknya volt, amelyre “slingütt” kötényt kötöttek. A fehér buggyos blúz fölé piros, zsinóros mellény került (a látható darab az 1800-as évek végéről való). Fejükre piros pártát tettek. A férfiak vászon “bőgatyában”, vászon “ümögben”, mellényben, árvalányhajas kalapban, bőrcsizmában vettek rész az ünnepen. A szüreti felvonulások elmaradhatatlan része volt az esti bál, ahol citeraszóra, harmonikaszóra táncolt a falusi fiatalság. Régi citerák és egy harmonika is a gyűjtemény része az 1900-as évek elejéről. Ebben a teremben kapott helyet a Miszla története sarok. A tárlóban eredeti miszlai dokumentumok olvashatók. Kuriózumnak számít a faluról 1909-ben készített fotósorozat, Kovách Aladár néprajzkutató fotóiból. Szintén különlegesség a falu egykori közvilágításából megmaradt két utcai lámpa (1920-30-as évek), életre keltése. Miszla neves szülöttének, jótevőjének, Nemeskéri Kiss Pálnak emlékét egy emlékfal őrzi. Ebben a teremben került kialakításra a Miszla-shop, ahol Miszla feliratos tárgyak, kerámiák, hűtőmágnesek, kulcstartók, matricák, illetve a Miszláról szóló könyvek vásárolhatók meg.