Miszlai-tó
A miszlai tó a falu határában, erdős völgyben, dombok között található. A patak felduzzasztásával keletkezett sűrű ősnádassal körbeölelt vízterület kiemelkedő természeti érték. Területe közel 10 hektár. A víz mélysége 150-200 cm. A nádállomány védett.
A tó védett ősnádasa
Megközelítése: Gyönk felől szilárd burkolatú úton, Belecska felől betonozott erdészeti magánúton, Nagyszékelyből és Pincehelyről földúton.
Vadászati információk
A Gyönk-Miszla környéki erdők vadállománya ősidőktől fogva prédája a mindenkori vadászoknak. A vegyes lomberdők kitűnő élőhelyei a világhírneves dámszarvas állománynak. A környéken élő populáció létszámban és trófeaminőségben is egyedülálló. Kiváló minőségű a gímszarvas állomány is. Miszla környéke nagyvadas terület. A nyári őzbakvadászatok és a téli vaddisznóhajtások egyaránt sok vendéget vonzanak.
Gyulaj Zrt. Központ 7090 Tamási, Szabadság u. 27. Tel. 74/573-940 www.gyulajrt.hu
Gímszarvas
Dámbika
Dámok
A szép, lapátos agancsú, pettyes bundájú dámvad nálunk nem őshonos faj, a vadászat érdekében telepítették be az országba. A cserjékben, alacsony fákban gazdag, dombvidéki lomberdőket szereti. A szarvasnál zömökebb, lábai rövidek. Bár nagyon jó a szaglása is, elsősorban a szemére támaszkodik. Jól felismeri kis látható részletből is az embert. Nappal is szívesen legelészik és a neki való helyen könnyebb vele találkozni, mint a szarvassal. Mozgási körzete kicsi, kb. 5 méteres sugarú kör. Ennek tulajdonítható, hogy az egyes törzsek nem keverednek egymással. Sajátos a dám színezete. Általában rozsdavörös, fehér vagy sárgásfehér pettyekkel, de a pettyek télen nem látszanak. A bikák nyaka gyakran fekete. Vannak világosbarna és szürkésfehér példányok is. Udvarlása októberben zajlik. Hangját ekkor nem bőgésnek, mint a gímszarvasnál, hanem barcogásnak hívják. A dámvad agancsa legnagyobb súlyát és teljes szépségét 10-12 év alatt éri el. A közeli gyulaji erdőben páratlan értékű dámvadtörzs él. Számuk Miszlán is nagyon nagy mértékben elszaporodott.
Pihenő őzike
Dagonyában
A vaddisznó eredetileg mocsárlakó állat volt, de a mocsaras területek csökkenése miatt ma az erdő lakója. Mocsárlakó tulajdonságait máig is megtartotta, nagyon szeret dagonyázni, fürdeni. Éjszakai állat, nappal a sűrűben pihen, alkonyattól jár élelem után. Oldalt lapított testével könnyen furakodik át a legsűrűbb bozótokon is. Orra rendkívül erős, megnyúlt, feje hatalmas, izmos, nyaka rövid; egész eleje alkalmazkodott a turkáláshoz. Szívesen túr föld alatti gumók, gyökerek, férgek után, szereti a makkot, gyümölcsöt. Ha nem talál elegendő élelmet, felkeresi a mezőgazdaságilag művelt területeket, kedveli a zabot, árpát, burgonyát és főleg a kukoricát. Miszlán mindennapi feladat a vadkárok elleni védekezés. Kis kondákban él. Mozgási körzete nagy és változó. A koca rendszerint tavasz elején hozza világra csíkozott fiait. Vigyázzon minden természetjáró, ha ilyen kis fürge, csíkos játékmalacra akad. Ne próbálja megfogni! A malac visítására dühöngve rohan elő a koca és fia védelmére kél. Bár agyarai nincsenek, fogaival is súlyos sebeket okozhat. Rendes körülmények között ez a komor állat messziről menekül az ember elől. Gyengén lát, de hallása, szaglása kitűnő. Egy halk ágroppanás felzavarja fektéből és nyomban szökik.
(A fotók Miszlán készültek, nagyításhoz kattintson a képre!)(A szövegek forrása: Kapocsy György 1972. A természet öröknaptára. Budapest. Natura)
